Szeretnél lenni a víz,mely egy hosszú nap után felüdíti fáradt testét,a törölköző,mely minden porcikáját végigsimítja,magadba itatva róla a vizet.Lennél tükör,amely minden nap láthatja,a cipője,amely az Ő lábához simul vagy fésű,melyen dús hajának fürtjei finoman átsiklanak.Lennél a telefon,mely hallja andalító hangját,a kanál,amit édes nyelvével érint.Autójának kormánya,melyet finom kezének bőre annyiszor érint.Vagy a toll,mellyel gyönyörű,fenséges nevét leírja vagy a papír,mely azt hordozza.Lennél.Újra és újra.És örökké.Minden lennél,de egyik sem lehetsz.Mégis,mindegyiknél több lehetsz.Mert te a lelkeddel simogatod,a lelkeddel öleled át,a lelkeddel érinted meg,lelkedben hordozod nevét,szívét,a lelkeddel őrzöd.Soha el nem múló vággyal.
Az érzések nem fakultak,éppolyan eleven testet öltve léteznek,mint egy képeslapon a tájat alkotó virágok,fák és hegyvonulatok.Bár huzamosabb ideje nem láttam őt,mégis ugyanolyan intenzíven reagálok a vele kapcsolatos impulzusokra:akár ha látok egy olyan furgont vagy autót,mint az övé,a szívem veszedelmesen kezd verni és nehezen tudok uralkodni magamon.Vannak vele kapcsolatos tárgyak,amire éppoly hevesen reagálok,mert élénken "virágoznak" bennem azok a bizonyos emlékek.Nemrégiben beteljesedett az a gyanúm,amelyet megalapozottnak véltem,de nem voltam benne biztos:kiderült,hogy időközönként tényleg a testvére az a srác,aki bejár hozzánk vásárolni.A srác diplomatikus,hűvös és szűkszavú volt,egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset beszélt.Mintha egy érzékeny lelkületet igyekezne takarni,költőien megfogalmazva teljes vértezetben ezzel a magatartással pajzsként védeni. Kissé groteszknek hangozhat,de én nem tudtam,hogy van-e testvére,mert találkozásaink alatt erről nem esett szó,a szüleit,a családját nem ismertem,én pedig nem szerettem volna tolakodóan kíváncsinak tűnni,úgy gondoltam,hogy ha bármit el szeretne mondani,azt önszántából tegye,bizalmaskodni pedig inkább akkor találtam értelmét,ha még szorosabbra fűzzük a kapcsolatot(ami azután már ugye nem következett be döntésemből kifolyólag a későbbiekben).A megerősítés részemről akkor igazolódott be,amikor a srác kártyával fizetett és a kártyán megpillantottam az ő vezetéknevét,de hozzá kell tennem az elmondottakhoz,hogy a srác hasonlít is rá,az arckaraktere nagyon hasonló.Bár azt is hozzá kell tennem,hogy én egy időszakban gyakorta rákerestem google-on a fentebb írt nagy szerelmemre,aki ugye,mint kiderült,testvére volt ennek a srácnak.Ott találtam meg az édesanyját is,akinél volt fent egy kép a "kisebbik"fiáról kicsit messzebbről ezzel a címszóval:Z. a távolban.
Az érzések ugyanúgy áradnak bennem,mint az esőtől felduzzadt folyó hullámai,a különbség annyi,hogy ezt a hatalmas izzást,ezt az elemi erőt elfojtja a célszemély hiánya,az,hogy nem látom és nincs velem,mert ez adja a kitöréshez a szendvedélyt.
Sokat tanakodtam én is,hogy ha nem is tudom őt elfelejteni egyenlőre,de lehetőséget kell adnom egy új kapcsolatnak és teret egy megvalósítható boldogságnak.Szeretnék egy olyan emberrel találkozni,akinek éppolyan fontosak a madarak az életében és a madarak mentése,mint nekem és büszkén vállalja az érzéseit,amit csak felém sugároz.Nem akarok másodhegedűs lenni soha többé.Nagy terveim vannak,amelyeket elkezdtem szép fokozatosan egymásra építgetni,mint a legót építi az ember.Szép fokozatosan szeretnék haladni és ki akarok jutni ebből az érzelmi süllyesztőből.
