Keringtem és sugároztam az IQ-t...:-)

Mondhatnám így is,miként az a mai címben szerepel,de némi kiegészítést igényel a helyzet...Ez azért volt így,mert ment minden a maga "megszokott"sodrásában,de közben ezerfelé jártak el a gondolataim,halászhálóval sem tudtam volna összefogdosni őket.A testem ugyan parancsszerűen munkavégzésre volt beüzemelve,de a fejem egész nap különcködött és önállóskodni kívánt,folyton elvonta a figyelmemet az aktuális dologról.Voltak mókás egy szituációk,bár egyébként is vidám hangulatban talált a mai reggel.Nem tudtam csak egyfele összpontosítani és mindig valamin el kellett mosolyodnom,mert elvarázsolt és vidám hangulat járt át,egész műszak alatt "vibráltam",de nagy szükségét éreztem,hogy munka közben folyamatosan csicsereghessek.Amikor a benti mérlegnél akadt huzamosabb tennivalóm,lelombozódtam valamennyire,mert mindenki kint szorgoskodott az áruházban,én meg ott voltam egyedül,nem tudtam senkivel  munkavégzés közben beszélni és mókázni.
De aztán Zs-vel megint hülyülni kezdtünk,amint bejött és állandóan oda-vissza szekíroztuk egymást.Egész kis dolgokból indítottuk és utána már ment magától a játékos kis szekírozás..Én csak azokkal szoktam játékosan piszkálódni,akik tényleg közel állnak hozzám,akiket fontosnak tartok és igazán barátivá fejlődött a viszonyom.Össze voltunk hangolva és minden tennivaló elvégzése után nálam kötött ki és folytatódott a hülyülés.Azért szép átmenő forgalom volt,bár nem olyan szintű,amiket én délutánonként már megszoktam,de ez sem volt azért kutya és bőven csináltam magamnak tennivalót.Ha munkáról van szó,nincs kecmec!
Volt egy úgynevezett nagy fogásunk is,egy szőke viszonylag molett nőt értünk lopáson.Mint az bekiséréskor kiderült,24.000.-Ftösszértékű lopási kísérletről volt szó,hívtuk is a rendőröket,jegyzőkönyveztek,miegymás,én meg közben tettem tovább a dolgom.
Viszont az időjárás még mindig elég hervasztó,pedig javában pezseg a borfeszt is,mondjuk nekik abszolút nem kedvez ez az időjárás,ami most van.
Nővéremnek ma volt a sokadik válóperes tárgyalása és véglegesítették a volt férje által kötelező gyerektartásfizetési díjat,amit neki fizetnie kell,mármint a volt férjének.Már volt erről határozat,de a volt férjecske persze,hogy kevesebbet akart fizetni,hogy minél többet lefaraghasson,mert sajnálja a pénzt a gyerekeire és akkor fel is lebbezett,hogy valahogy kicsikarhassa a bíróságtól a gyerekenként kevesebb összegű gyerektartást,ezért volt szükség újra tárgyalásra.Előrébbhozták az időpontot,amiről nővérem későn értesült,így később is tudott megjelenni a tárgyaláson,a volt férje pedig véletlenül sem szólt volna az időpontváltoztatásról-jellemző,mit várhatna tőle az ember?Ez a viselkedés jellemzi,senki nem érdekli,csak ő maga,mert hihetetlen módon egoista.
Ahogy hazajöttem,kicsit ledőltem,mert elég későn feküdtem le még este,így nem aludtam valami túl sokat.Az a kis alvás hihetetlen jólesett,közben beugrott nővérem a két gyerkőccel,dumcsiztunk egy darabig,ő megnézte a gépen a közösségi oldalait,az e-mailjeit,majd nemsokára hazaindultak.
Én ezután közvetlen pakolásba és takarítási munkálatokba kezdtem,közben főztem egy kávét és bedobtam a mosógépbe a mosnivalót,adtam a papagájomnak a kedvencét,répát és fürtös kölest..
Remélem,hogy holnap már szebb időnk lesz,mert ez a borús,szürke és hűvös,semmilyen évszakra igazán nem jellező idő nem igazán jön be,én már leszavaztam..:-)

Hihetetlen hálás voltam ezért a napért..:-)

Pihenőm volt a mai napon és az egész időtartama ezen napnak valahogy olyan kellemesen telt el,amire már nagyon szükségem volt,bár hozzáteszem,hogy folyton nyüzsörögtem,tettem-vettem és beiktatott tennivalóim voltak,de a nap mérlege határozottan pozitívnak volt elkönyvelhető.
Reggel kilencig aludtam annak örömére,hogy az ezt megelőző napokon szembesülhettem a számomra oly útálatos koránkeléssel,örök ellenségemmel..:-)Mint jó alvó mondom ezt és aki természetesen szintén nagyon jókat tud aludni és szinte az esetek többségében csak délutánozik,az tökéltesen meg fogja érteni az álláspontomat és átérzi a helyzetemet...
Nővérem átjött hozzám,majd maradt egy darabig,egy kicsit később pedig a megbeszéltek szerint elsietett az okmányirodába a frissen és ropogósan újranyomtatott személyiéért,addig pedig én vigyáztam a kisebbik lurkójára,a kisfiára.Amikor elment,könnyű dolgom volt,mert a pici bealudt és addig szabadon szöszmötölhettem az elfoglaltságaimmal,majd amikor felébredt,megnyugtattam és jól elvoltunk.A pici kiszúrt egy pedálos kistraktort az egyik multi újságját lapozgatva és folyton-folyvást előttem lobogtatta,egészen elbűvölte.Édes volt azzal a lelkesedéssel a szemében.Végig nyüzsörgött,hihetetlen energiák összpontosulnak abban a pici testben,akárcsak magamat látnám..:_)Közben nővérem visszarkezett és elhozta a lányát is az oviból,majd kisvártatva újra elment akkor szülői értekezletre és én vigyáztam mindkét gyerekre,közben főztem,pakoltam és velük foglalkoztam.Majd csináltam egy kis gyorsan összeüthető nyalánkságot nekik,hogy meglephessem őket,mert tudtam,hogy odavannak az édességekért.Örültek is neki,de nagyon.Közben a nővérem egy bizonyos idő után(mivel nem nagyon néztem az órát)visszaért és dumáltunk még egy darabig,majd összepakolta a gyerekeket és hazamentek.Előtte persze a pici fia megörvendeztetett egy fullextrás cuccal megpakolt pelussal,ami totál tele volt pisivel és krémes állagú inkább nem mondom mivel,úgyis kitaláljátok.:-)
Öcsémmel is jókat hülyéskedtünk,anyu pedig nagyon úgy néz ki(bár semmi esetre sem akarom elkiabálni),hogy talált egy jónak ígérkező és kedvezőbb feltételeket kínáló munkahelyet,én nagyon örültem,hogy lehetősége nyílt rá,mert a jelenlegi helyén nagyon nem korrektek.
Szóval nagyon meg vagyok elégedve a mai nap mérlegével,mert jól sikerült és hálás vagyok a Jóistennek,hogy ilyen szép nappal áldott meg,amire már nagy szükségem volt!

Amikor csak úgy repkednek a gondolatok és szárnyalnak az eszmék...

Jó forradalmár lenne belőlem,mert rendszerint harcba szállok az elképzeléseim megvalósításááért, s ez szinte már védjeggyé vált a nevem alatt.De ilyen esetben,mint a mostani időszak,még a kis rendíthetetlen,konok természetem ellenére sem könnyedén rágom át magam a kacifántos megoldanivalóimon,megválaszolatlan kérdéseimen,márpedig ha nem muszáj,nem nagyon szeretek le nem fixált,el nem végzett küldetést hagyni magam mögött.
Zsolti persze megint fel-fel tűnt egyes munkanapjaimon az áruházban töltött idő alatt,amikor ő is jött dolgozoni vagy éppen már dolgozott,bár nem sokat melóztunk most együtt,de amikor mégis,akkor hatásos,vidám,szívmelengető csevelyeket lejtettünk,abszolút egy hullámhosszon voltunk és az a nézés és intenzív érdeklődés nem kiejezetten egy munkatársi általános eszmecserének tűnt,amit ő tanúsított felém.Amikor meglátott feltűnni bent az áruházban,rendszerint azonnal odaszivárgott hozzám és máris egy rostos dumálás kellős közepén találtuk magunkat.Kissé meglep,amennyit rólam (hozzáteszem,mindezt tőlem:-))kérdez,ügyesen,következetesen vezet rá más témából kiindulva egy-egy rám irányuló kérdésre és ugyan ritkán lehet engem zavarba hozni,de ha valaki,aki szimpatikus és célkeresztbe vesz a kérdéseivel,akkor bizony zavarba lehet hozni.Nem az a kimondott típus vagyok,aki a mennyek magasságában szereti feltüntetni magát,távol áll tőlem minden fajta egoista megnyilvánulás.Egyszerű vagyok,mégis hihetetlenül összetett személyiség,akinek ez a tényező nem könnyíti meg a dolgát,a mindennapjait.Szeretek segíteni másoknak,ha módom és lehetőségem adódik rá,de meg kell bizonyosodnom róla,hogy az illető nemes szándékú és tiszta szívű,akire lehet számítani,tehát emberi értékei fognak nekem számítani,nem más.
Zsoltit most sajnáltam,a szívem kissé megrogyott a teher súlya alatt,mert értékelés volt az áruházban.Ez annyit jelent,hogy mindenki kap egy bizonyos értékelést,ami éves szinten történik és jellemzi az egyén egy évre levetített teljesítményét.Tudvalevő,hogy Zsolti is kapott értékelést,de úgy gondolom,nem volt jogos az,amit kapott,mert jobbat érdemelt volna.De mivel az eszem nem szalmabálával van kitömve,nagyon is tudtam következtetni,hogy mire ment ki a játék.A pihent eszű Tamásnak adtak most jobb értékelést,mert tavaly ő kapott rosszat(hozzzáteszem,ő meg is érdemli,most is ő érdemelte volna a rosszabb értékelést,a töklámpája) és tarthattak attól,hogy ha most is rossz értékelést kap,esetleg vitorlát bont,márpedig áruátvevőt,főleg egy gyakorlott áruátvevőt nem könnyen találnának.Bár ha Tamás vitorlát akarna bontani,én egy percig tartanám vissza,ez nem bunkóság a részemről,csupán szókimondás,mert ezen nincs mit szépíteni.Nem igazán jön be nekem az ő önfényező stílusa és a mások felé irányuló morgolódása,holott ő maga elég felületes és nem hajtja agyon magát.Zsolti megérdemelte volna a jó értékelést,ehelyett egy nem igazán jót kapott,ezt igazságtalannak tartom,mert tudom,hogy dolgozik,nem hiába dolgozunk együtt már lassan négy éve.Láttam,hogy megbántódott rajta,meg is értem és bár nem reklámoztam neki,de nekem legalább olyan rosszul esett,mint neki,mert a szívemen viseltem a dolgot.
Zsolti már túl van ezen az értékelés okozta kellemetlen érzésen és jókat beszélünk,bár most csak váltáskor taálkoztunk,de ő akkor is odajött és beszélgettünk egy sort.
Ma is összefutottunk,ő délutánra jött,én délelőttös voltam és váltás előtt beszélgettünk egyet,bár én tüsténkedtem közben,mert volt tennivaló bőven.A vevők,akár a sivatagról betévedt vérszomjas hiénák vágódtak be az áruházba,mindegyik természetesen a saját kis speciális elvárásával  és elképzeléseivel"felvértezve" és ha nem találták vagy nem olyan áron,amit kerestek,akkor sértődött kis óvodás módjára kivágták a durcit vagy morgolódtak,esetleg kiselőadást vagy hangos elbeszélést tartottak arról,hogy hol látták ezt a terméket olcsóbban vagy miért jobb.Szeretném egyszer azt is megérni,hogy rákérdezzenek,mielőtt elkezdik "vetíteni az esti-mesét",hogy egyáltalán kíváncsi vagyok-e rá vagy érdekel-e,mert tapintatból és udvariasságból nem ártana venniük egypár leckét.Én igyekszem mindig udvarias és minden szempontból kellemes benyomást keltő,jólnevelt munkaerő lenni,de hozzátszem,nem mindig egyszerű,mivel pont a legforgalmasabb helyen vagyunk,ez ennyiből nem túl szerencsés.
Szóval most váltáskor is jót beszélgettünk,igaz,rövid volt és tömör,de olyan kellemesen érintett ez a beszélgetés,mint amikor az ember a tikkasztó forróságban szomjasan egy palack hideg innivalóhoz jut.A kellemes meglepetés az,hogy  most a héten szerdán,csütörtökön,péteken és szombaton egy műszakban leszünk,ennek örülök.

A "kissé összekuszálódtam,helyre kell,hogy pakoljam magam"időszak:-)

Nem egyszerű egy olyan bejegyzésbe belekezdenem,ahol ki kellene bogoznom a bennem amúgy is kissé összekúszálódott szálakat,történéseket,amik az utóbbi időben történtek.Mintha egy baromi nagy és jól összebogozott fonalat kéne szépen feltekernem.Annyi minden történt,hogy az valami fantasztikus és amennyi minden nekem amúgy is átfut nap,mint nap a kis szürkeállományaimon,azt mind leírni eleve képtelenség lenne.Kismillió dologba belegondoltam és gondolok,amire talán egy átlagos emberfia tuti,hogy nem venné a fáradságot,de íme itt a kulcsszó:nekem viszont fontos és igenis számít.

Nem megyek túlságosan vissza a történésekben,de feltétlen megosztom azt,ami úgy gondolom,hogy fontos lehet.

A korábbi hetekben-bár nem dolgoztunk túl sokat együtt,de azalatt a viszonylag kevés együtt lerobotolt idő alatt is-eléggé,nagyon is megtaláltuk az összhangot az egyik kolegámmal,Zsoltival.Nagyon össze tudunk dolgozni,de mintha valami mást is éreznék már a levegőben mind az ő,mind az én részemről,közelítünk egy bizonyos másik oldalunkól egymás felé.A közösen lezavart leltárok még jobban összekovácsoltak bennünket.Nagyon is egy nevezőn vagyunk,elég jól megértjük egymást,de ezalatt még semmi különöset nem kell érteni,csupán folyamatos poénkodást és viszonylag a közös műszakjaink alatt gyakori összedolgozást,kellemesen eltöltött munkaidőt.Mármint azért szögeztem le,hogy nem történt semmi különösebb,hogy nem kell olyan dolgokra gondolni,amire esetleg ilyen kijelentéseknél már feltételeznének..:-)

Én óvaintem magam bármiféle irónikus megnyilvánulástól egyrészről(van egy erre beépített automatikus védekező mechanizmusom:-)) mert neki kapcsolata van,másrészről mert bizonyos bizalmatlanság lakozik bennem a férfiak irányában,ami bizony nem alaptalan.Ha garanciát éreznék a teljeskörű viszonzásra,feloldódna ez a mechanizmus és máshogy reagálnék a további megnyilvánulásaira,de egyenlőre a "biztonsági zár"bekapcsolva marad.Én viszonylag ritkán esek szerelembe,de akkor nyakig merülök az érzésben,teljesen átváltozok...Most valami megmozdult bennem és nem tudom,hogy a bábból kibontakozik-e a gyönyörű és színpompás pillangó vagy elsorvadnak,tovaszállnak az ábrándok és visszavedlek a hétköznapok közegébe.

Amit én magam tapasztaltam,az mást sugall,mint megtorpanást.Ahogy hozzám beszélt,az nem úgy tűnt,mintha csak egy egyszerű dumát lejtene valamelyik jelentéktelen koleganőjével.Egyszer tett egy érdekes megjegyzést,amikor valaki engem dícsért a kedvező tulajdonságaimmal és ő csendesen megjegyezte,hogy ő nem csak ezekért kedvel.No meg azt is,hogy amikor szóba hoztam az iszlámok által elfogadott többnejűséget, ő azzal jött,hogy neki miért nem lehet két barátnője..-ez érdekes kijelentés volt a részéről.Sok kijelentése utalt már arra,hogy mintha szívesen dobbantana a kapcsolatából,de nem mer,mert két szék közt a padra esik és attól tart,hogy egyedül marad.Hogy lehet ilyen kis gógyis..:-)Már hívtuk egy párszor sörözni a csajokkal,de a csaja rettentő féltékeny,ő pedig nem mer packázni...Ez viszont nem túl előnyös tulajdonsága,én mindig is kiharcoltam,amit akartam,igazi kis lázadó voltam,ha az elképzeléseimről volt szó.Kölcsönösen nagyon is szimpatizálunk egymással,egyik alkalommal rákérdezett,hogy "szeretsz velem leltározni"?Nem vághattam rá,hogy igen,mert nem akartam pofára esni,bekapcsolt a kis védekező mechanizmusom,no meg "lőtávolságon belül"volt az egyik koleganőm is...Így azt mondtam,hogy "hát leltározunk,megcsinálom,mert megszoktam már"..Kissé idétlenül buggyant ki belőlem és kész idiótának érztem magam ezután a suta kis kijelentésem után..No meg állandóan dícsérget,amitől én zavarba jövök,mert gyengíti a védekező mechanizmusomat..:-)Egyszó,mint száz:jól érezzük magunkat egymás társaságában,de nem tudom,hogy ki merészel-e lépni az eddigi kapcsolatából vagy marad minden az eredetiben,ezt neki kell tudnia.Annyit máris tudok,hogy most jövő héten szerdán és pénteken is együtt fogunk dolgozni.

Annyira elmerültem ebben az annyira aktuális témában,hogy majdnem figyelmen kívül hagytam azt az aprócska tényezőt,hogy amíg mások kint nyírták az adrenalint május1.-jén,én engem még előző este levert egy kegyetlen kis vírusféle,így majális napján már ritka ramatyul éreztem magam,mint akit jól megtapostak és gyenge voltam,mint a keletőből frissen kikelt naposcsirke.A közérztem egyre csak romlott és ezen a verőfényes majálisos napon indult szendevedésem egyhetes tusája.Mivel még 2.-ára pihenőre voltam kiírva,minden reményem abba fektettem,hogy majd addig szépen meggyógyulok,de mint az kiderült,a kis víruspajtikámnak más elképzelései voltak.Ő szépen kiterjesztette rám önkényuralmát,de én amilyen makacs és konok tudok lenni,fejembe vettem,hogy akkor sem megyek táppénzre,mert dolgozni akarok!Egy vacak kis vírus nem dönti el helyettem,hogy dolgozhatok vagy nem!3.-án így az eddigi legkegyetlenebb szériában mentem dolgozni,csak a bőr tartott össze,a keringés és a piszokul makacs,szívós kis akaratom.A torkom addigra,no meg  légutaim bedurrantak,égett az egész,mintha egész éjjel sárkánnyá változva tüzet okádtam volna,a közérzetről ne is beszéljünk.A hangom a sajátom helyett inkább Horváth Charlie-éra hasnlított.Aznap a bicajom hátsó kereke is megadta magát,de erre már csak akkor jöttem rá,mikor indulnom kellett volna dolgoznom vele és már nem volt időm pumpálgatással szórakozni,de erőm és kitartásom sem volt hozzá.Így gyalog kellett nekivágnom,nem nagyon tetszett a dolog,főleg hazafelé-totál ki voltam merülve.Amikor Zsolti megtudta odabent,hogy beteg vagyok,mindig azt kérdezte,amikor összefutottunk,hogy jobban vagyok-e már.Kellemesen ért a megnyilvánulása..:-)

De mostmár túl vagyok a nyavalyám,amíg benne voltam szinte semmihez nem volt sem erőm,sem kedvem,még gépezni sem,százszázalékosan szendvedtem...

Most már a nyavalya legvégén vagyok,már csak az olykori orrfolyás kísér búcsúajándékaként,de remélem,hogy minél hamarabb elköszön..