Szívek találkozása..

Gyászmenetet fut a fekete bánat
Rám kövült napok tolulnak ma vissza
Könnyeimet arcom redője issza
Keresztre érlelt sors szűkíti mádat.

Megfagyott csendbe koppannak a percek
Már csak az arcodat viszem ébren
Szűztiszta szemmel álmodd a szépet
Elhantolt síron emlékekbe rejtve.

Megálmodtál egy új tükör-világot
Mosolyba bélelt halk sóhajba írlak
Nincseid már szertehullt szilánkok.

Érted még az angyalok is sírnak.
Harmincegy évet kiált a hiányod
Kisiklott, végtelen tegnapok hívnak.

Ezzel a megemlékezéssel koleganőm előtt szeretném leróni a részvétem,mivel szegény péntek este örökre elvesztette szeretett bátyját.
A főcím nagyon is találó a helyzethez,mindjárt elmagyarázom,hogy miért is.Tegnap végre kimozdult koleganőm,V.Zs. és bejött az áruházba. Pénteken éjszakára jött volna dolgozni,de akkor este halt meg a bátyja és bent maradtak a munkaruhái,amik kimosásra vártak.Bejött és ugyan mint azt később elárulta,úgy akarta,hogy ne sírjon,ha majd bejön hozzánk az áruházba,de ahogy közénk lépett és szomorúan egymásra néztünk,a szeméből rögvest szivárogni kezdtek a könnyek.Bár nálunk sem felhőtlen a csapat tagjainak egyéni hozzállása a dolgokhoz,de mégis ebben a nagyon prózai pillanatban a szívek találkoztak,ezért ez a cím,hogy könnyebben érthető legyen.Mindenki szépen kivárta a sorát és megöleltük Zs.-t és mindenki tudtára adta,hogy számíthat rá.Mi még délelőttös műszak letelte után kimentünk a hátsó udvarra Sz.E.-vel,mert ő dohányzik és már nagyon rá akart gyújtani.Mivel tudtuk,hogy V.Zs.-nek is úgyis be kell jönni a belső területre,hiszen jön majd fel a ruháiért,elindultunk hátra.Hívtuk Zs.-t is,hogy tartson velünk.D.N.,a helyettes azonban elkezdett körülményeskedni,hogy ha erről jön be,az nem szabályos,de az akkor szolgáló biztiőr "tartotta a hátát érte",hogy igenis arról bemehessen és ne kelljen körbekerülnie szegénynek az áruházat,csak azért,hogy ez formálisan szabályos legyen.Egyszerűen nem hiszem el,hogy D.N. miért nem képes ilyen kivételes helyzetekben kivételt tenni?Megvan róla a véleményem,az eddigi hülyeségeihez hozzáadom ezt is.Közben kifele menet összefutottunk a délutános m.vezetővel,R.M.-mel,aki jó erősen megölelte Zs.-t és szívhezszóló beszélgetésbe kezdtek,közben Zs.-nek peregtek a könnyei.Én jobbnak tartottam kimenni addig is a hátsó udvarra,hogy beszélgethessenek.Kijött Sz.E.,én és L.K. és kiszellőztettük a fejünket,jó,persze Sz.E. rá is gyújtott.Aztán rövidesen megjelent V.Zs.,akivel egy bensőséges,érzelmekkel telített beszélgetést folytattunk le.Mi egyébként "alaphelyzetben"is nagy cimbik,barátnék vagyunk,Sz.E.,V.Zs. és én.Hagytuk,hogy kiöntse a szívét és közben rá-rákérdezgettem konkrétumokra a tesvére halálával kapcsolatosan.Bátyja 31éves volt és légzési elégtelenségben hunyt el.Az egész teljesen hirtelen és minden különösebb előzmény nélkül történt,szegény fel sem tudott rá készülni.
Koleganőnk,V.Zs.lehúzott négy nap éjszakás műszakot,bár elégedetlen volt emiatt,hogy öt napra éjszakára osztották be és hajtogatta is,hogy "jól kiszúrt velem az A."(mármint a góré).De túl volt a négy éjszakán és gyorsan következett volna az ötödik,de a sors úgy akarta,hogy ő már ne jelenjen meg az áruházban az ötödik napon.Először csak azt vettem észre aznap délutános műszakomban munkámat végezvén úgy estefelé,hogy váltották egymást a telefonok és a m.vezetőnk arca egyre komolyabb lett,de aztán a m.vezetőnk,R.M. magától is elárulta,hogy miért.Először V.Zs. még azért telefonált be,hogy közölje a m.vezetőnkkel,hogy késni fog,mert a testvére rosszul lett.De a következő telefon,ami egy kicsit később futott be,már arról tanúskodott,hogy a dolgok visszafordíthatatlanná váltak,a bátyja légzési elégtelenségben meghalt és hátrahagyott kismillió vele kapcsolatos dolgot,lakáshitelt,eztazt és két közvetlen hozzátartozóját,teljesen magába roskadt édesapját és húgát,azaz őt...

Lázadás magasfokon(nálam is)..

Alapjáraton szeretem a békét és a harmóniát önmagammal és a körülöttem lévőkkel,de ha valaki igazságtalan dolgot követ el velem szemben,azért Jeanne D'arc módjára képes vagyok harcba szállni,kivédem az igazam.Sajnos ebben a túl gyors és modern világban némely pénzintézmény vagy közintézmény hajlamos tehetetlen hülyének nézni az embert,akin szabadon uralkodhatnak kényük-kedvük szerint paragrafusokat figyelmen kívül hagyva és átugorva sokszor faragatlan stílust használva a fogyasztókkal szemben.
A mai számomra most még a reklamációk nagy napja,méghozzá most elsőként valaki mást képviselek:az édesanyámat.Az igazságérzetem pillanatok alatt aktivizálta magát,amikor megtudtam,miről is van szó.Édesanyám felvett korábban egy hitelt és az előző hónapban nem tudott befizetni részletet,mert előtte nem sokkal kezdett új munkahelyén.Most kapta volna az első havi fizetést az új munkahelyétől,de amikor pénzt akart felvenni,hogy befizesse a számlákat,megrökönyödve és elhűlve vette észre,hogy a bank szinte mindent letakarított a számlájáról,csak 11eFt-ot hagyott rajta.Ő teljesen fel volt zaklatva ennek okán,ami érthető,hiszen ezért dolgozott egész hónapban.Kétségbe volt esve,hogy miből fizeti ki a számlákat.Amikor találkoztunk,akkor szomorúan mesélte el nekem,hogy 11-et sikerült kivennie.Vígasztalhatatlan volt,mert nem tudta elhinni,hogx ilyen történhetett vele és hogy a bank ilyen nagy összeget egyszerre képes volt lenyúlnia a számlájáról.Ezzel-ha egyedül élne-símán abszolút veszélybe sodorták volna a megélhetését.Ő bement,hogy ezzel kapcsolatosan tisztázza ezt az abszurd helyzetet.Az ügyintéző-ahogy ő elmesélte-valamiféle lagymatag és olyan általános "mese habbal"magyarázatot adott neki arra,hogy "ezzel sajnos már nem tudnak utólag mit tenni,mert a bank már levette az összeget".Sőt a kis tanácsadóka azt javasolta neki,hogy soha ne olyan számlára utaltassa a fizetését,amin a hiteltartozás van.Hát én nem az okosságokra és az ő "praktikáikra"vagyok kíváncsi,hanem igazi megoldást akarok!Utalják vissza a számlára a jogtalanul lekapott többi pénzt.Anyám kiábrándultan azt mondta,hogy "fogadjuk el,ez van"..Ő is utánajár dolgoknak,de most kiábrándult és belefáradt.Én megmondtam neki,hogy ezt nem lehet annyiban hagyni!Most ott tartok,hogy olvasom és fokozatosan tanulmányozom át az ő hitelszerződését,hogy mik a benne foglaltak,a szerződési feltételek,én kértem,hogy kapja elő,hogy átnézhessem a megfelelő érveléshez.Holnap be fogok menni a bankba és nem teszik zsebre,amit tőlem kapnak!Utánanéztem,hogy reklamáció esetén mit kötelesek tenni a bankok,így megfelelő infógyűjtéssel a tarsolyomban fogok holnap reggel megjelenni a bankfiókjukban.Egyszerűen felháborít,hogy hogy van képük más jövedelmébe belenyúlogatni,amikor meg van határozva az,hogy az ügyfél jövedelmének maximálisan hány százalékát veheti le.
És akkor még nem is említettem egy másik meg nevezett bankot,akik vissza nem térő akcióval magánnyugdíjpénztári átlépéssel kecsegtették az embereket.Az egyik megbízottjuk,egy srác ismerte a nővéremet egy volt munkahelye kapcsán és mivel az ajánlat jónak tűnt,a nővérem nekem is ajánlotta.Mivel mindketten be akartunk lépni nővéremmel,odarendeltük hozzám a  megbízottat,ezt a srácot és miután kitöltötte a személyi magánnyugdíjpénztáras adatlapjainkat,azt ígérte,hogy ez kb. két hetet vesz igénybe.A 2hétről gyorsan kiderült,hogy nem annyi lesz.Május31.-én írattuk meg vele az átlépési nyilatkozatokat és hónapok teltek el,mire nem történt semmi.Közben a jelenlegi magánnyugdíjpénztáram küldött egy kurta kis levelet,miszerint az adatlapjaim nem a jogszabályoknak megfelelően lettek kitöltve,így nem engedélyezi az átlépést,de nem fejtették ki,hogy ez mit takar,az túl egyszerű lett volna.Nekem kellett felhívni őket,hogy utánajárjak,mi is volt a "jogszabályoknak nem megfelelő",mikor a megbízottjuk elvileg helyesen töltötte ki az átlépési íveinket.A vonal másik végén a nő azt válaszolta,hogy nem jó portfólió lett beikszelve.Ez a kamatozás ütemezésére vonatkozik,amit neki fokozatosként kellett volna bejelölnie,ehelyett növekvőt jelölt be,ez miatt dobták vissza az átlépést,egy ilyen pitiáner dolog miatt!Nővéremtől elkértem a srác telefonszámát,de nem volt elérhető.Ekkor a központi számon kerestem meg a bankot és elpanaszoltam a problémám,mire ő a helyi pénzintézeteihez navigált,hogy keressem fel őket.Helyileg itt két pénzintézetüket is felkerestem,egyik sem tudott mit kezdeni a problémámmal,sőt az egyik helyen teletömött új belépési papírokkal,pedig én világosan elmondtam neki,hogy az akkor aktuális belépési akció keretében szeretnék átlépni az akkor kitöltött nyomtatványokkal.Nem akartam új nyomtatványokat,ha azokat már egyszer kitöltötte ez a srác és úgy voltam vele,hogy egy hiba miatt,amit ő rontott,nem fogok újra mindent elölről kezdeni.Ragaszkodtam hozzá,hogy az eredeti belépési okmányokkal és az akkor érvényes átlépési akcióval vegyem igénybe,az elvárásom úgy gondolom,teljesen jogos.Amikor láttam,hogy ennek a banknak a helyi pénzintézeteivel semmire nem megyek,kikerestem a reklamációs e-mail címet és írtam nekik.Némi kis idő eltelt,mire választ kaptam a bank egy főosztályvezetőjétől,aki rostos magyarázattal szolgált ugyan,ami csak az ő részéről volt kielégítő,az enyémről nem.Utána írtam egy sokkal határozottabb kis levelet és hozzátettem,ogy ha az eredeti feltételekkel és átlépési okmányokkal nem hajlandóak biztosítani nekem az átlépést,akkor fogyasztóvédelemhez fordulok.Azóta megküldte már a gyorsított átléptetéshez szükséges kiegészítő okmányokat is,amit nekem szinte csak alá kellett írnom.Miután én azt sietve visszaküldtem,az ügy megint kezdett egyhelyben topogni.Egy hétre ígérte a választ,de azóta már majdnem 1hónap is eltelt,ez egyszerűen szánalmas,de egyben vérlázító is.Én most küldtem nekik egy olyan levelet,amiben figyelmeztettem őket ,hogy nem vagyok hajlandó tovább várni,1hetet kapnak,nem többet és visszavonhatatlanul felkeresem a fogyasztóvédelmet,valamint a média egyik képviselőjét is.Ha ez kellett nekik,köszönjék meg maguknak.Ha egy hétig nem reagálnak sehogy,elindul ellenük a hadjárat,abban biztosak lehetnek.Május31.-e óta képtelenek voltak átléptetni!Nevetséges..Én nem hagyom magam.

Érzések és "pofonok"..

Van,hogy annyi minden érhet egy embert egyetlen nap leforgása alatt,hogy követni sem egyszerű.Most én is így vagyok ezzel,mert annyiféle érzés bontakozott ki bennem ezalatt a röpke idő alatt,amit kifejteni sem egyszerű,sőt még átgondolni sem.Leírni meg pláne.
Stabil érzések csak a legerősebb szálaknál jöhetnek létre,a többi ismeretség mind felületes és nem részletekig kitérő,megnyilvánulási foka váltakozó,mint a napszakok vagy a holdmozgás.
Kezdeném a stabilakkal fontossági sorrendben,elsőként vele,a teljesen nagybetűs Ő-vel,akiről nem szoktam írni,de ettől függetlenül változatlanul első számú lakója a szívemnek.Az érzelmeim évek múltán sem változtak,inkább még mélyebbek és erősebbek lesznek,mint amikor a sebes sodrású folyó még jobban alakítja a folyó medrét.Aki attól a pillanattól,hogy megismertem,fontossá vált nekem és ez azóta sem változott és ez az érzés kölcsönös.
Ott a madárkáim is,akikre mindig büszke szívvel gondolhatok,mert mind a kettőnek saját egyénisége van,de olyan édesek és mind a kettő a maga módján kedveskedik nekem megnyilvánulásaival,gesztusaival,kedves,felém irányuló mozdulataival..Mind a kettőnek saját akarata van,amit "le akarnak verni egymáson",de ez aztán a nagy kakaskodás közepette az egész "finom kis közelharc" szeretethullámmá szelídül..Olyan aranyosak együtt,nem győzök betelni velük,egészen hozzászoktak már egymáshoz és igénylik már egymás társaságát,sőt az enyémet is.Ha olyanjuk van,nekikezdenek nyüzsörögni és repülnek pár kört,de olyan is van,hogy bepunnyadnak,garázsmenetbe vágják magukat és felhúzzák ez egyik kis virgácsukat,bedugják a tollbundájukba,bedugják a fejüket a puha tollukba és alszanak,mint a tej.De rendszerint amit az egyik elkezd,azt utánozza a másik,ilyenkor megmosolygom a dolgot..A kis nimfa tojó,mindössze 3hónapos Picike már egész jól hozzáidomult az én vasakaratú stramm nimfa fiú Főnixemhez,aki egyből "kenyérre kenhető"verzióba lendül át,ha odamegyek hozzá és megvakargatom a fejét,adok neki valamit vagy felveszem.Picike 10.21.-e óta van nálam és látható jelei vannak,hogy nagyon jól érzi most már itt magát.Az elejében riadt és félénk volt,de amint látta és érzékelte szép fokozatosan,hogy jó helyre csöppent és itt neki a jobbnál is jobb dolga van,egyre inkább feloldódott,tehát nagyon jó úton járok affelé,hogy ő is megszelídüljön,mint Főnix.
Az étvágyuk kiváló,jó adagokat megesznek és mindig szoktam nekik a kedvenc zöldjüket szedni apám kertjében,meg plusz majd most akarok nekik hozni szerdán vagy csütörtökön fürtös kölest és mézes karikát.Csak erősen gondban vagyok,mert dunsztom sincs,hogy vajon mennyit is hozzak,ami egy hónapig elég,mert most már elég szépen esznek,ezt még ki kell silabizálnom...:-)
Majd fogok feltenni róluk képet,ha végre jó lesz a bluetoothom.Jut eszembe,holnap beviszem a gépemet,(mert az egyik kolegám elég jól ért hozzá),hogy javítsa meg,mert vannak problémái,ami még egy újratelepítést is igényel.Nem tudom,mindez vajon neki mennyi időt vesz majd igénybe,de addig nem fogok tudni feljönni ide írni,ezért majd kérem szives türelmeteket addig is!


Köszönöm többek közt Sayani törődését is,nagyon jólesik.Jókat szoktunk beszélgetni a történéseinkről,az életről,mindenről,ami érdekes lehet.Rá abszolút lehet számítani.
Ja igen,a sokféle érzés,amiről írni kezdtem mindenhol érezhető volt.
Bent a melóhelyen besokalltam két koleganőmre,akik még amikor munkaidőben is vannak,mintha nem is lennének ott,szinte semmivel nem lendítik előrébb az áruház napi tennivalóinak listáját,vannak,magyarra fordítva vannak,de ugyan minek?Mind a kettő újabban "cicababa"üzemmódban üzemel:munka visszafogottan,nehogy megsérüljön még a végén vagy uramocsá' letörje a kis múzeális műkörmeit.Én szemrebbenés nélkül hókon nyomnám azt,aki nekem műkörmöket akarna nekem feltenni,isten ments!Ha egy nő magától alapban nem nőies,az régen rossz.A műköröm nekem annyira nem természetes,annyira művi,hogy nem kéne.Esetleg az esküvőmön majd valamikor egy szép,gyöngyökkel kirakott műköröm-díszítésféle...De a mindennapjaimban soha!
Szóval a két kis cicababával szinte semmit nem jutottunk előrébb,sőt még bosszantott is,hogy kijár mind a kettő cigizni sűrített járatban,lőcingélnek,elszalad ide,elszalad oda,haladni pedig természetesen nem haladnak.Csak az egyik a főnökünk egy távoli rokona és ő ezzel visszaél persze,miért is ne tenné,mármint az egyik "cicababa".Amikor készletest kellett választani,akkor persze,hogy ráesett a választás,küldték fel képzésre Budaörsre,aztán amikor visszajött és elkezdte a készletes munkát(?),kétszer nagyobb lett a búrája,hogy ő most már készletes.Felvette a kétszínű stílust,a szemedbe az egekig dicsért,a hátad mögött pedig köpködött,alantas sunyi kis cicababa lett belőle,aki már nem volt ember a szememben.Nekem az őszinteség nagyon fontos,így nálam véglegesen leszerepelt,eljátszotta a bizalmamat.Most nemrég mégis visszavonták a készletes-munkakört mondván,hogy rájöttek központilag,hogy még sincs rá szükség,viszont a fizetését nem vették lejjebb a normál besorolásba.Ehhez nem lett volna joga a főnökünknek,hogy így hagyja a fizetését,erről megvan a véleményem.
Az áruházban még mindig folyik a "rágcsálóinvázió-elhárítás vagy kivédés",sőt ami meglepő volt számomra,az az,hogy a biztonságiak felügyelője mondta,hogy másik két áruházban is ólálkodnak a rágcsálók,mégpedig az R.-ben és M.-ben.Nálunk valamelyik látta kint nyüzsörögni az áruátvétel területén,így úgy gondolták,nem volna rossz megoldás innentől ráhajtani a mágneses sínen csúsztatható masszív fémajtónkat,így mindenkit megkértek,hogy ha ki-és bejön,csukja be maga után.Hát hozzáteszem azért,hogy elég szadista dolog volt ilyet kérni tőlünk,mert nem kis erőfeszítés elhúzni ezt a masszív fém tolóajtót és vissza.Mi mindig pöccig rányomtuk,így teljesen kinyitva maradt és nem volt vele gondunk-bajunk.De ez a nyitogatós-csukogatós baromkodás ennyiből nem volt jó ötlet.
Múltkor azt mondták,hogy az egyik egeret valószínűleg a pékáruszállítmánnyal kaptuk (bónuszba:-)).Ami egész megnyugtató,ha arra gondolok,hogy esetleg a banánszállítmányban is majdcsak egyszer felbukkan egy frankó kis madárpók..Én nem félek sem a rágcsálóktól,sem az ízeltlábúaktól,pókoktól,hüllőktől,de a kukacokat nem komálom,azzal ki lehet űzni a világból..:-)
De ezt hál'istennek azon kedves kolegáim nem tudják,akik múltkor akartak pókkal ijesztgetni.Én meg is fogtam,olyan kis édes volt,kis ártatlan,mire ők kigúvadt szemmel csodálkoztak,más reakcióra számítottak.Hát nem nyert..:-)
Én odabent még mindig sokat dolgozom,mondjuk én a nagybetűs pörgés embere vagyok,utálom a tutyimutyiságot és azt,ha mondjuk látom,hogy valamelyik egyed a műszakból nem dolgozik úgy ahogy az iram megkövetelné.Ugyanis rengeteg múlik az összehangolt munkán vagy azon,hogy ki hogy húzza az igát ugyebár.
Tegnap találkoztam az egyik kedvenc vevőmmel,aki valamennyivel fiatalabb,mint anyu és nagyon tartalmasan el lehet vele beszélgetni.Nagyon értelmes,okos és szókimondó,amit díjazok.Tud jó tanácsokat adni,no és megosszuk egymással a napi történéseket.Volt már,hogy rosszkedvvel jött be és én igyekeztem felvidítani.Ritka értékes ember,jólesik vele beszélgetni munka közben.
De volt egy címeres idióta is akinek szinte a homlokára volt írva,hogy "hülye vagyok,szaladjatok,meneküljetek!".Hát engem sajnos megtalált,mert a bejárattól egy köpésre voltam és éppen végeztem a munkám.Az adóról kezdett el hangosan beszélni anélkül,hogy bárki is kérdezte volna,meg azt hajtogatta,hogy "ha akarsz,fizetsz adót,ha meg nem akarsz,akkor nem kell" és közben egy pici rádiót fogott,amiből halkan szólt valami rádió zenéje.
De mint az a továbbiakban kiderült,nem csak én lettem a "szenvedő áldozat",mert megtalálta még másik három kolegámat is.Az ilyen idiótákat elzártan kéne tartani a nyílt közösségektől.
Az útfelbontás-és építés még mindig tart a K.sugárúton,ez hihetetlen,ezt képtelen vagyok logikus magyarázattal együtt is megérteni,hiszen egész nyáron állítólag csinálták,akkor még mit tudnak csinálni rajta?Ezalatt már egy kisebb szállodát is fel tudtak volna húzni,lehet,hogy azzal jobban jártak volna.Bár a szálloda röhejesen nézett volna ki a K.sugárút kellős közepén...:-)

A négy lábon járó probléma

Bár igaz túl vagyunk már a halottak napján,de azt megelőzően volt egy kissé komplikált vasárnapom,aminek a fent nevezett négy lábú kis "szörnyella"volt az nagyon is határozott oka.Azért írtam szörnyellának,mert sokan tartanak tőle,bár én semmiféle félelmet nem érzek iránta,inkább némi érthetetlenséget és felháborodottságot csak,hogy miért tolja be a képét egy áruházba,ha a természet odakint ellátja elegendő mennyiségű élelemmel(elvileg)?
A fent nevezett négylábú nem teljesen meghatározható,mert állítólag volt egy pékáruszállítmányunk,amivel egér juthatott be az áruház hátsó áruátvételi-és raktárrészébe,de például az a szégyentelen jószág vagy egy más típusú egérszerű(de nem az!)egyed betalált a földesáruraktárunkba és ott belerágott az alsó rekeszes árukba,de viszont amikor a szakértő megnézte a rágásnyomokat,kijelentette,hogy az nem lehet egér és patkány sem,az valami más,mert nagyobb a fogak hosszúsága is,aminek a mélyedését a rágás helyén látta.Tehettünk egy diadalittas felmérést a szakértő szerint,miszerint a pékáru-szállítmányunkkal együtt együtt egy "bónusz"egeret is kaptunk,valamelyik repedésen vagy résen pedig az áruátvétel felől,de az is lehet,hogy a hátsó udvar felől(mert ott nyitva hagyják az ajtót,ha kimennek cigarettázni) egy se nem egér,se nem patkány(talán pocok?),de hasonlatos valami szökött be és most a raktárakban "tarol".Az egészben az a klassz,hogy be van aknázva a raktári terület egérirtócsapdákkal,ami ennek a se nem egér,se nem patkány valaminek nem biztos,hogy használ.A szakértő ennyit tudott hozzátenni,odaadóan vakarta a fejét és azt mondta,hogy "most nem tudok ennél többet tenni,legfeljebb,ha vészhelyzet lesz,azonnal hívjuk őt".Hát köszike,szerintem azért már ez is nevezhető vészhelyzetnek.Szóval amikor vasárnap belezavart a szokásos munkamenetembe az egérpajti,annak nem igazán örültem.Történt ugyanis,hogy az egyik hűtőbn kipakolt árukon végiglavírozgatott és észrevétel alapján értesültem a dologról.Még ilyet!Félbe kellett hagynom az addig végzett munkám,odaflangálni a "tett színhelyére"és kiszedtük ketten a helyettessel a benne található árukat,majd az alatta található tartólemezeket,jóformán teljesen kiszedtük a hűtőt és közben át is takarítottuk.Felmerült ugye,hogy még benne rejtőzhet a kis galád egerentyű és el akartam kerülni,hogy bármibe is bele támadjon kedve harapni,különben megharapom mostmár.Én a tőlem megszokott "gyerünk gyerekek"sebességben szedtem ki a lemezeket,de volt,amelyiket élénél sikerült megfognom és ahogy lefele csúsztattam a földre,elvágta a kezem.Ha benne vagyok a ritmusban,nem szeretek ilyen számomra semmiség miatt leállni,pedig szépen belevágott az egyik ujjamba,amiből szépen kezdett csurogni a vér,de én azért se akartam megállni,inkább leöblítettem,lemostam,hogy ne zavarjon és mentem tovább,tudomást sem akartam róla venni.Igen ám,de tovább folyt és ahelyett,hogy végezhettem volna zavartalanul a törölgetést,a visszapakolást,kénytelen voltam meg-megtörölgetni,mert csörgedezett tovább.Berágtam és rászorítottam egy kéztörlőt,de mivel az pakolás közben akadályozott,elhajítottam.Volt,hogy többször összekentem vele a lemezeket,de mindig gondosan letöröltem.A kis hülye seb így,hogy nem vártam meg,hogy megalvadjon felszínén a vér,egy darabig elcsordogált.De nem akartam ilyen semmiség miatt megállni.Aztán közben átmentem K.ZS.-nek áthúzgálni a böhöm nagy nyitott hűtőpultokat,ami símán 3emberes meló volt,így 3-an raktuk arrébb.Persze az egyik ilyen hűtő arébbhúzásánál nem találtam fogást a hűtőn,nem volt arról az oldalról megfogható pereme,így alul akartam belekapaszkodni,ahol szépen belenyúltam egy kiálló szögbe és átszúrta a bőröm az ujjamon,de annyuira nem volt vészes,csak egy pillanatra azért éreztem,aztán már nem akartam vele foglalkozni.Mindig szoktam jelentéktelen kis sérüléseket összeszedni,mikor sok sülyt mozgatok meg vagy mikor viszem ki a raklapot,a munka hevében elő szokott fordulni,de én ügyet sem vetek rá,legfeljebb jót mosolygok rajta.De azért ennyi bintőt,mint most vasárnap egy ideje nem szedtem már össze.:-)
Prüntyőim,Főnix és Picike nagyon jól vannak.Akár egy gondos anya,úgy féltettem őket attól,hogy esetleg nem esznek eleget és tömtem őket,mint a kislibákat.Most meg majd attól tarthatok,hogy elhíznak,bár hízott nimfát még nem láttam és őrájuk még nem leselkedik szerintem ez a veszély.Odafigyelek arra is,hogy meglegyen a mozgásadagjuk is,bár ezt ők is igénylik,imádnak napi szinten olykor repülni egyet együtt.Ennek örülök.Mind a kettő piszokul kíváncsi,milliónyi érdeklődési területük van,ebből a szempontból rám hasonlítanak.:-)Igyekszem új étkeket is bevezetni nekik,amikről olvastam a neten,hogy hasznosak és értékesek lehetnek a számukra..Mindenben a legjobbat akarom biztosítani nekik és ha látom,hogy jól érzik magukat,számomra az a legnagyobb ajándék.