A négy lábon járó probléma

Bár igaz túl vagyunk már a halottak napján,de azt megelőzően volt egy kissé komplikált vasárnapom,aminek a fent nevezett négy lábú kis "szörnyella"volt az nagyon is határozott oka.Azért írtam szörnyellának,mert sokan tartanak tőle,bár én semmiféle félelmet nem érzek iránta,inkább némi érthetetlenséget és felháborodottságot csak,hogy miért tolja be a képét egy áruházba,ha a természet odakint ellátja elegendő mennyiségű élelemmel(elvileg)?
A fent nevezett négylábú nem teljesen meghatározható,mert állítólag volt egy pékáruszállítmányunk,amivel egér juthatott be az áruház hátsó áruátvételi-és raktárrészébe,de például az a szégyentelen jószág vagy egy más típusú egérszerű(de nem az!)egyed betalált a földesáruraktárunkba és ott belerágott az alsó rekeszes árukba,de viszont amikor a szakértő megnézte a rágásnyomokat,kijelentette,hogy az nem lehet egér és patkány sem,az valami más,mert nagyobb a fogak hosszúsága is,aminek a mélyedését a rágás helyén látta.Tehettünk egy diadalittas felmérést a szakértő szerint,miszerint a pékáru-szállítmányunkkal együtt együtt egy "bónusz"egeret is kaptunk,valamelyik repedésen vagy résen pedig az áruátvétel felől,de az is lehet,hogy a hátsó udvar felől(mert ott nyitva hagyják az ajtót,ha kimennek cigarettázni) egy se nem egér,se nem patkány(talán pocok?),de hasonlatos valami szökött be és most a raktárakban "tarol".Az egészben az a klassz,hogy be van aknázva a raktári terület egérirtócsapdákkal,ami ennek a se nem egér,se nem patkány valaminek nem biztos,hogy használ.A szakértő ennyit tudott hozzátenni,odaadóan vakarta a fejét és azt mondta,hogy "most nem tudok ennél többet tenni,legfeljebb,ha vészhelyzet lesz,azonnal hívjuk őt".Hát köszike,szerintem azért már ez is nevezhető vészhelyzetnek.Szóval amikor vasárnap belezavart a szokásos munkamenetembe az egérpajti,annak nem igazán örültem.Történt ugyanis,hogy az egyik hűtőbn kipakolt árukon végiglavírozgatott és észrevétel alapján értesültem a dologról.Még ilyet!Félbe kellett hagynom az addig végzett munkám,odaflangálni a "tett színhelyére"és kiszedtük ketten a helyettessel a benne található árukat,majd az alatta található tartólemezeket,jóformán teljesen kiszedtük a hűtőt és közben át is takarítottuk.Felmerült ugye,hogy még benne rejtőzhet a kis galád egerentyű és el akartam kerülni,hogy bármibe is bele támadjon kedve harapni,különben megharapom mostmár.Én a tőlem megszokott "gyerünk gyerekek"sebességben szedtem ki a lemezeket,de volt,amelyiket élénél sikerült megfognom és ahogy lefele csúsztattam a földre,elvágta a kezem.Ha benne vagyok a ritmusban,nem szeretek ilyen számomra semmiség miatt leállni,pedig szépen belevágott az egyik ujjamba,amiből szépen kezdett csurogni a vér,de én azért se akartam megállni,inkább leöblítettem,lemostam,hogy ne zavarjon és mentem tovább,tudomást sem akartam róla venni.Igen ám,de tovább folyt és ahelyett,hogy végezhettem volna zavartalanul a törölgetést,a visszapakolást,kénytelen voltam meg-megtörölgetni,mert csörgedezett tovább.Berágtam és rászorítottam egy kéztörlőt,de mivel az pakolás közben akadályozott,elhajítottam.Volt,hogy többször összekentem vele a lemezeket,de mindig gondosan letöröltem.A kis hülye seb így,hogy nem vártam meg,hogy megalvadjon felszínén a vér,egy darabig elcsordogált.De nem akartam ilyen semmiség miatt megállni.Aztán közben átmentem K.ZS.-nek áthúzgálni a böhöm nagy nyitott hűtőpultokat,ami símán 3emberes meló volt,így 3-an raktuk arrébb.Persze az egyik ilyen hűtő arébbhúzásánál nem találtam fogást a hűtőn,nem volt arról az oldalról megfogható pereme,így alul akartam belekapaszkodni,ahol szépen belenyúltam egy kiálló szögbe és átszúrta a bőröm az ujjamon,de annyuira nem volt vészes,csak egy pillanatra azért éreztem,aztán már nem akartam vele foglalkozni.Mindig szoktam jelentéktelen kis sérüléseket összeszedni,mikor sok sülyt mozgatok meg vagy mikor viszem ki a raklapot,a munka hevében elő szokott fordulni,de én ügyet sem vetek rá,legfeljebb jót mosolygok rajta.De azért ennyi bintőt,mint most vasárnap egy ideje nem szedtem már össze.:-)
Prüntyőim,Főnix és Picike nagyon jól vannak.Akár egy gondos anya,úgy féltettem őket attól,hogy esetleg nem esznek eleget és tömtem őket,mint a kislibákat.Most meg majd attól tarthatok,hogy elhíznak,bár hízott nimfát még nem láttam és őrájuk még nem leselkedik szerintem ez a veszély.Odafigyelek arra is,hogy meglegyen a mozgásadagjuk is,bár ezt ők is igénylik,imádnak napi szinten olykor repülni egyet együtt.Ennek örülök.Mind a kettő piszokul kíváncsi,milliónyi érdeklődési területük van,ebből a szempontból rám hasonlítanak.:-)Igyekszem új étkeket is bevezetni nekik,amikről olvastam a neten,hogy hasznosak és értékesek lehetnek a számukra..Mindenben a legjobbat akarom biztosítani nekik és ha látom,hogy jól érzik magukat,számomra az a legnagyobb ajándék.