Magamról

Saját fotó
Egy olyan egyéniség vagyok,aki fontosnak tartja az őt körülvevő emberi kapcsolatokat,de ugyanakkor nyitott az új barátságok,a számomra újabb emberi sorsok megismerésére is,mert az emberi megnyilvánulások fontos szerepet játszanak az életemben,fontosnak tartom őket.Nyüzsge és életvidám leányzó vagyok,akit vonzanak a kihívások,az élet pörgős része,a pezsgés. Társaságcentrikus lény vagyok.Lehet,hogy olykor kívülről zárkózottnak tűnök,de ez azért van,mert azt avatom a bizalmamba,akiben feltétel nélkül megbízhatok.És erről előbb meg kell győzödnöm.Imádok poénkodni,viccelődni,habár most nem egy kimondottan egyszerű időszakon megyek keresztül.

2010. október 30., szombat

Egy egyszerű álmodozó és igazi alkotószellem keveredése egy testbe rejtve


Viccesen hangzik,de így is jellemezni lehetne engem,ez vagyok én.Bár az alkotói oldalamról elég sokan nem tudnak,ez egyfajta "rejtett oldalam",nem igazán hangoztattam,meghagytam a maga nemes egyszerűségében és rejtett mítikájában.Ha akarom,majd elmondom,de akit arra érdemesnek találok,aki valóban tudja értékelni az emberi érzéseket és ezzel együtt az ezzel kapcsolatos papírra vetett megnyilvánulásokat,amit alkotásnak neveznek.
Én korábban írtam verseket is elég sokat,imádtam rajzolni akár tájképet,akár emberi alakot,portrét,konkrét arcokat is,többféle kombinációt,nonfiguratívokat és ezt az egész alkotói "ragyogást"egyetlen személy hívta akkor elő belőlem.Nem is gondolna ilyenre az ember,mig meg nem történik vele.Aztán már ment magától.Mindig értek különféle impulzusok,amikre így volt legegyszerűbb reagálnom és tényleg bevált.Aztán egyszer csak sutbavágtam az "alkotói bizsergést" egy nagyon is meghatározó történés folytán és azóta "aluszta álmát" bennem a kiaknázatlan alkotóerő.Most újra érzem,hogy mintha kedvem szottyanna újrakezdeni,újra belevetni magam.A zene az folyamatosan az életem szerves része,el nem tudnám képzelni,hogy ne töltsek el akár egy napot nélküle,persze azért az ízlésemnek megfelelő,igényes zenékről van szó.Sokszor munkvégzés közben is azon kapom magam,hogy a kedvenc zenéimet fütyörészem,de úgy külön jólesik tenni a dolgomat,olajozottabban megy a munka.Énekelni is imádok és annak ellenére,hogy anno sokan mondták,hogy nagyon szép hangom van,ha emberek előtt énekelni kell,feszélyezve érzem magam.Pedig anno énekversenyen is voltam és ott kaptam egy oklevelet,de ettől még én nagy kritikusa tudok lenni önmagamnak.De énekelni tényleg nagyon szeretek.Ha nyilvános éneklésnél nem lennék olyan kis mulya,már rég indultam volna egy megmérettetésen,ez volt az egyetlen visszatartóerő.Bár ez nem a reklám helye,de a mostani Megasztár válogatást intenzív figyelemmel kísérem,már amennyire tudom,mert most például ami volt,aznap délutános voltam.De akkor is sietve letelepedtem az ágyamra és megnéztem,ami akkor még hátravolt és még jó,hogy adtak előzetest is a versenyzők aznapi addig lezajlott szerepléséről,mert így sokkal több mindenről informálódhattam,mint amit végig tudtam nézni ténylegesen.Az én kedvencem Csík Melinda,férfi kategóriában pedig Kökény Szabolcs.Annyira tiszta és érzelmekkel gazdagon telített a hangjuk,hogy az ember teljes áhítattal ül megbűvölve a tv előtt és szinte odaszuggerálja a fülbemászó dallam,amit tőlük hall.Nekem ez a személyes véleményem és fokozatosan egyre jobbat alkotnak magukból,egyre több részlettel fűszerezik az előadásuk részleteit is,egyre több mindenre odafigyelnek.Tiszta szívvel szurkolok nekik!Hiszem,hogy kettőjük közül nyer valamelyik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése