Szívek találkozása..

Gyászmenetet fut a fekete bánat
Rám kövült napok tolulnak ma vissza
Könnyeimet arcom redője issza
Keresztre érlelt sors szűkíti mádat.

Megfagyott csendbe koppannak a percek
Már csak az arcodat viszem ébren
Szűztiszta szemmel álmodd a szépet
Elhantolt síron emlékekbe rejtve.

Megálmodtál egy új tükör-világot
Mosolyba bélelt halk sóhajba írlak
Nincseid már szertehullt szilánkok.

Érted még az angyalok is sírnak.
Harmincegy évet kiált a hiányod
Kisiklott, végtelen tegnapok hívnak.

Ezzel a megemlékezéssel koleganőm előtt szeretném leróni a részvétem,mivel szegény péntek este örökre elvesztette szeretett bátyját.
A főcím nagyon is találó a helyzethez,mindjárt elmagyarázom,hogy miért is.Tegnap végre kimozdult koleganőm,V.Zs. és bejött az áruházba. Pénteken éjszakára jött volna dolgozni,de akkor este halt meg a bátyja és bent maradtak a munkaruhái,amik kimosásra vártak.Bejött és ugyan mint azt később elárulta,úgy akarta,hogy ne sírjon,ha majd bejön hozzánk az áruházba,de ahogy közénk lépett és szomorúan egymásra néztünk,a szeméből rögvest szivárogni kezdtek a könnyek.Bár nálunk sem felhőtlen a csapat tagjainak egyéni hozzállása a dolgokhoz,de mégis ebben a nagyon prózai pillanatban a szívek találkoztak,ezért ez a cím,hogy könnyebben érthető legyen.Mindenki szépen kivárta a sorát és megöleltük Zs.-t és mindenki tudtára adta,hogy számíthat rá.Mi még délelőttös műszak letelte után kimentünk a hátsó udvarra Sz.E.-vel,mert ő dohányzik és már nagyon rá akart gyújtani.Mivel tudtuk,hogy V.Zs.-nek is úgyis be kell jönni a belső területre,hiszen jön majd fel a ruháiért,elindultunk hátra.Hívtuk Zs.-t is,hogy tartson velünk.D.N.,a helyettes azonban elkezdett körülményeskedni,hogy ha erről jön be,az nem szabályos,de az akkor szolgáló biztiőr "tartotta a hátát érte",hogy igenis arról bemehessen és ne kelljen körbekerülnie szegénynek az áruházat,csak azért,hogy ez formálisan szabályos legyen.Egyszerűen nem hiszem el,hogy D.N. miért nem képes ilyen kivételes helyzetekben kivételt tenni?Megvan róla a véleményem,az eddigi hülyeségeihez hozzáadom ezt is.Közben kifele menet összefutottunk a délutános m.vezetővel,R.M.-mel,aki jó erősen megölelte Zs.-t és szívhezszóló beszélgetésbe kezdtek,közben Zs.-nek peregtek a könnyei.Én jobbnak tartottam kimenni addig is a hátsó udvarra,hogy beszélgethessenek.Kijött Sz.E.,én és L.K. és kiszellőztettük a fejünket,jó,persze Sz.E. rá is gyújtott.Aztán rövidesen megjelent V.Zs.,akivel egy bensőséges,érzelmekkel telített beszélgetést folytattunk le.Mi egyébként "alaphelyzetben"is nagy cimbik,barátnék vagyunk,Sz.E.,V.Zs. és én.Hagytuk,hogy kiöntse a szívét és közben rá-rákérdezgettem konkrétumokra a tesvére halálával kapcsolatosan.Bátyja 31éves volt és légzési elégtelenségben hunyt el.Az egész teljesen hirtelen és minden különösebb előzmény nélkül történt,szegény fel sem tudott rá készülni.
Koleganőnk,V.Zs.lehúzott négy nap éjszakás műszakot,bár elégedetlen volt emiatt,hogy öt napra éjszakára osztották be és hajtogatta is,hogy "jól kiszúrt velem az A."(mármint a góré).De túl volt a négy éjszakán és gyorsan következett volna az ötödik,de a sors úgy akarta,hogy ő már ne jelenjen meg az áruházban az ötödik napon.Először csak azt vettem észre aznap délutános műszakomban munkámat végezvén úgy estefelé,hogy váltották egymást a telefonok és a m.vezetőnk arca egyre komolyabb lett,de aztán a m.vezetőnk,R.M. magától is elárulta,hogy miért.Először V.Zs. még azért telefonált be,hogy közölje a m.vezetőnkkel,hogy késni fog,mert a testvére rosszul lett.De a következő telefon,ami egy kicsit később futott be,már arról tanúskodott,hogy a dolgok visszafordíthatatlanná váltak,a bátyja légzési elégtelenségben meghalt és hátrahagyott kismillió vele kapcsolatos dolgot,lakáshitelt,eztazt és két közvetlen hozzátartozóját,teljesen magába roskadt édesapját és húgát,azaz őt...